Pukkantott málé

Ki ne ismerné a popcornt, magyarul pattogatott kukoricát, ezt a kukorica magjaiból melegítéssel előállított ropogtatnivaló csemegét? Manapság főleg mozikban, vásárokon, búcsúkban, sporteseményeken árusítják. Többféle ízesítésben kapható, általában papírzacskóban árulják, fél, illetve egyliteres kivitelben. Legjobb frissen, de kihűlt állapotban is lehet fogyasztani.
Nos, a gyerekek eme nagy kedvencét nem a modern kor hozta el magával! Hajdanában, különösen a húsvétot megelőző böjtös időszakban Szatmárban is készítették, majd minden háznál. A direkt erre a célra termelt apró, hegyes, fehér szemű ún. csinkántli kukoricát, lemorzsolva rostába tették, az udvaron szabad tűz fölött rázták, míg a melegtől kinyílva ki nem ugrált a rostából a gyerekek örömére. Jókora szakajtókosarakkal készült a „pukkantott málé", amiből a szomszédok, ismerősök is kaptak kóstolót.

A pattogatott kukorica házilag is elkészíthető. Ma már a kereskedelemben kapható a mikrohullámú sütőbe tehető, sterilen lezárt speciális fóliazacskós "konyhakész" csomag, de létezik préselt alumínium formába csomagolt, és harmonikaszerûen kitáguló alufóliával lezárt magcsomag is. Ezt, a palacsintasütõhöz hasonló szerkezetet csak tûz fölé kell tartani, majd a fólia felhasításával a kipattogott kukorica máris fogyasztható. A magok sütés közben hangos, pattogó hangok közepette térfogatuk többszörösére növekszenek. A sütést kb. addig kell folytatni, amíg az utolsó mag is ki nem pattan. Ez akkor következik be, ha a magok belső hőmérséklete eléri a 177 C fokot.

Ha a fenti beszerzési lehetőségek nem is állnak rendelkezésünkre, azért nem kell nélkülöznünk kedvenc csemegénket! Egy nagynyomású gyorsfõzõ fazék (kukta) szelepérõl emeljük vagy csavarjuk le a túlnyomásszabályzó ellensúlyt, hogy a gõz szabadon eltávozhasson. Tegyünk 5 dg apró szemû, pattogatni való kukoricát az elõzõleg felmelegített fazékba. Ezután zárjuk le, és a láng felett ide–oda rázogatva melegítsük kb. 10 percig, amíg a pattogás megszûnik. Vigyázzunk, hogy ne hevítsük túl, mert akkor megég. Ezt a fajta kukoricát késõ õsszel, a piacokon szerezhetjük be. A csöveket száraz helyen felfüggesztve vagy rácsra helyezve hagyjuk kiszáradni. Ha le van morzsolva, akkor csomagolópapíron terítsük szét. Többnyire csak tavaszra szárad ki annyira, hogy maradéktalanul kipattogjon. Õszi használatra tavalyi kukoricát vásároljunk. Lehetõleg a sárga fajtákat keressük, mivel a lilás színû nehezebben pattog ki. Amennyiben hûvösre fordul az idõ, terítsük szét a kukoricát egy fémtálcán, és fûtõtesten legalább 1 napig szárítsuk, mert ha megszívja magát nedvességgel, nem pattog ki. A fenti mennyiségbõl kb. 1 liter pattogatott kukorica várható.

Még finomabbá tehetjük ezt a csemegét, ha 1 mokkáskanál étolajat is csurgatunk a felforrósított fazékba, és egy csipet sót szórunk az olajra. Alumíniumból készült gyorsfõzõ fazekaknál ezt a módszert ne alkalmazzuk, mivel az edény falára égett olajat nem tudjuk eltávolítani.Rozsdamentes anyagú kukta esetében ez nem gond, trisóval a foltok eltávolíthatóak.)