Hozzávalók: 1 liter tej, 40 dkg rizs, 1 csg. vaníliás cukor, 25 dkg kristálycukor, só, 6 db tojás, 10 dkg vaj, 1 citrom reszelt héja, 20 dkg aszalt szilva
Elkészítés:
A rizst hibátlan zománcú, vagy teflonnal bevont edénybe, annyi hideg vízzel, amennyi ellepi, feltesszük főni. Kevés sót adunk hozzá és félig puhára főzzük. Ha a vizet beitta, felengedjük a tejjel, megszórjuk a cukorral, vaníliás cukorral és így főzzük készre. A tűzhelyről levéve, kis darabkákban hozzáadjuk a vajat, aztán a reszelt citromhéjat. Kihűtjük, belekeverjük a tojások sárgáját, a keményre felvert tojáshabot és az aszalt szilvát. Kivajazunk, cukorral megszórunk egy 30 x 30-as formát. Ebbe tesszük a masszát és 175 fokon addig sütjük, amíg a teteje szép aranybarna nem lesz. Porcukorral megszórva tálaljuk.
A Szatmárban nagy bőséggel megtermő, úton-útfélen szedhető szilvát régen sosem hagyták a fa alatt megrohadni. A nagyszemű, magvaváló besztercei fajtát vagy frissen fogyasztották, vagy a konyhán hasznosult, az ezen felüli mennyiség nagy részét befőzték, megaszalták, lekvárt főztek belőle. A kisebb szemű, de kiválóan ízes penyigeit vagy "nemtudom"-szilvára is a lekvár- vagy pálinkafőző üstök vártak. A gondosan megaszalt szilvát fogyasztották önállóan, hamar felismervén emésztést segítő hatásait, de belefőzték a téli levesekbe, töltötték húsokba, tették süteményekbe is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése