Kaszásleves

Hozzávalók:
35 dkg savanyú káposzta, 10 dkg füstölt szalonna, 15 dkg füstölt kolbász, 10 dkg tarhonya, 1 közepes fej vöröshagyma, 2 dkg zsír, 2 dkg liszt, 1 dl tejföl, 1 teáskanál pirospaprika (lehet csípős is), só
Elkészítése:
A kockára vágott szalonnát kisütjük. Hozzáadjuk az apróra vágott vöröshagymát. Üvegesre pirítjuk. Lehúzzuk a tűzről. Hozzákeverjük a pirospaprikát. Felengedjük egy kevés vízzel. Visszatesszük a tűzre. Beletesszük a kimosott, apróra vágott savanyú káposztát. Belekarikázzuk a kolbászt, felengedjük másfél liter vízzel és addig főzzük, amíg a káposzta puhává nem válik. A zsírból és a lisztből világos rántást készítünk, amivel besűrítjük a levest. Beleszórjuk a tarhonyát és hozzákeverjük a tejfölt. Ha szükséges ízesítjük sóval. Készre főzzük. Friss péksüteménnyel vagy parasztkenyérrel kínáljuk

Ez az étel jellegében a téli levesek közé tartozik, ám régen mégis nyár derekán főzték. Éspedig azért, hogy a legnehezebb fizikai munkák egyikében, az aratásban résztvevők erejét és munkakedvét karban tartsa. Ennek a tartalmas, zsíros levesnek a megfőzéséhez tartogatták a még télen leölt disznóból készült füstölt oldalast, vagy legalább a füstölt, húsos bordacsontokat és a házilag savanyított káposzta utolját. A kaszásleves még egy időszakban került a paraszti konyha étlapjára, húsvét után. Egyik legfinomabb változata ugyanis a megfőzött sódar behabart főzőlevéből készült. A leírtakból kiolvasható, hogy ahány ház, annyiféle kaszásleves létezik, amint ez sok népszerű ételünknél előfordul. Autentikus változatról nemigen beszélhetünk, hiszen nemcsak Szatmárban, a vele határos Szabolcsban, hanem az egész Alföldön és Mezőségen elterjedt.
Azért került bele a szatmári ételek közé, mivel ez a tájegység a rozstermesztéséről is híres, márpedig a népi építkezésben nélkülözhetetlen tetőfedő anyagot, a hosszúzsárú rozs zsúpszalmáját csakis kézi aratással lehet kinyerni. Aki pedig egy ilyen embert próbáló munkát végez, annak kijár egy kiadós szilke kaszásleves, amit régen az iaratáskor a házban magukra maradó öreg szülék főztek, hogy aztán abroszba kötve egy gyereklánnyal kiküldjék a munkában megfáradt családapának, legénykorú testvéreknek.